King, avagy a király galamb

Több mint húsz éve vagyok lapjuk el?fizet?je. Az utóbbi években örömmel tapasztaltam, hogy egyre több írás jelenik meg kisállatokról, galambokról. 
Úgy gondoltam bemutatnám Magyarország egyik legkedveltebb galambját a Kinget. Én is ezt a fajtát tenyésztem már huszonkilenc esztendeje és valószín? életem végéig elkötelezettje leszek. Joggal kérdezheti, aki még nem látta e fajtát: mi az, ami ilyen szeretetet és szenvedélyt tud kiváltani egy emberb?l? Nos a válasz egyszer?, csak rá kell nézni az er?t?l duzzadó, de mégis kecses elegáns, büszke tartású galambra és máris rabul ejti az embert. Ez a cél lebegett a fajta kitenyészt?i el?tt is az Egyesült Államokban a tizenkilencedik század végén, ezért lett a neve is King, ami magyarul királyt jelent. Hosszú kitartó munkával elérték, hogy méltó legyen nevéhez. Többen igénylik a kitenyésztés dics?ségét, de valószín?, hogy Hary Baker vinelandi tenyészt?é az érdem! A cél elérésére a következ? galambfajtákat választotta ki:

• szelídsége miatt a nálunk ismeretlen duches-t;
• elevensége és tenyész tulajdonságai miatt az amerikai óriáspostát;
• tyúkgalambfomája miatt a máltait;
• testnagysága miatt a nálunk ugyancsak ismeretlen runt-ot.

E négy fajta keresztezésével hozta létre a Kinget és ? is nevezte el királynak. A t?le kapott galambokkal mások is megkezdték a fehér Kingek tenyésztését a fajta alakítását. Baker 1895-ben kényszerít? körülmények hatására, az állományát eladta és attól kezdve más amerikai tenyészt?k vitték tovább a fajta tenyésztését.
Az els? fajtaleírást 1915-ben fogalmazták meg, amit az Amerikai Galambtenyészt?k Szövetsége elfogadott. Ugyanebben az évben megalakult az Amerikai Fehér Kinget Tenyészt?k Egyesülete. Érdekesség, hogy ez idáig csak fehér Kingr?l esik szó, ugyanis a színes galambokat csak kés?bb vették fel a standardba (fajtaleírás). Az ezüstöket 1921-ben, melyek annyira elszaporodtak, hogy a 30-40-es évek végére volt olyan kiállítás, ahol létszámban felülmúlták a fehéreket. A kékek kitenyésztésének adatait és a tenyészt?k nevét nem jegyezték fel. Annyit tudunk, hogy az 1929 évi Sumpterben (dél-Karolina) tartott kiállításon már 100 db volt kiállítva.
Ugyancsak ismeretlen a vörös-, sárga-, fekete- és a dunszín? Kingek kitenyészt?inek neve is. Az els? a mai értelemben is a fajtaleírásnak megfelel? galambok az 50-es évek kiállításain jelentek meg. A tenyészt?k azonban tovább keresték azokat a lehet?ségeket, amelyekkel a meglév? hibákat kiküszöbölték, valóságos irtó háborút folytattak azok megszüntetésére. Az eredmény csodálatos, hisz talán egyetlen fajta sincs, mely ilyen rövid id? alatt ilyen hihetetlen népszer?ségre tett volna szert. 
Hazánkban el?ször 1957-ben láthattak két fehér Kinget, amit egy csehszlovák kiállító mutatott be. Ekkor figyeltek fel el?ször erre a még új fajtára a magyar tenyészt?k. Hogy mennyire megnyerte tetszésüket bizonyítja, hogy már a következ? évben, 1958-ban megérkeztek Magyarországra az els? import Kingek. Ez az id?pont az európai elterjedés kezdete. Hat év elteltével az 1964-es nemzetközi kiállításon már 258db volt látható, míg 1969-ben 795 darab. Ilyen nagy számban talán azóta sem fordultak el? hazai kiállításon. Népszer?sége azonban továbbra is töretlen, hisz Magyarország legnagyobb fajta klubja ma is a King tenyészt?ket tömörít? King Klub, melynek jelenleg 174 tagja van. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy csak ennyien tenyésztik, hisz az M.G.K.SZ. nyilvántartásában, tagjai között több mint négyszáz, míg országosan becslések szerint jóval ezer fölött van a kingtenyészt?k száma. Ahhoz azonban, hogy ne saját elképzeléseink tetszésünk szerint tenyésszünk, pontosan ismernünk kell a fajtaleírást. A King Klub kiadványa, mely 1982-ben jelent meg pontosan összefoglalja ezeket a kitenyésztést?l kezdve az elterjedéséig, valamint a fajta és a színleírást is. Továbbiakban ebb?l szeretném a fajtaleírást ismertetni, hogy ha valaki kedvet kap e szép galamb tenyésztéséhez, legyen útmutatója.

Ez a fajtaleírás az ideális King normáinak a leírása.

Súlyok és méretek:

• öreg madarak súlya : 850 -1050gramm;
• fiatal madarak súlya: 800 - 965gramm ;

Egyéb méretek a rajzokon láthatóak.

Nincs még egy olyan galambfajta, melynek ilyen pontos mm-re megadott testméretei lennének. Természetesen ezek nem mérhet?k mivel él? állatról van szó, viszont az arányok megítélése igen fontos feladata a bírálónak. Állandóan a szeme el?tt kell lenni az ideálképnek, melynek a leírása így hangzik:

• széles, kerek, rövid test, melyet egy képzeletbeli körbe bele tudnánk helyezni;
• minden testvonala ívelt;
• félmagas állású, test középpontján elhelyezett egyenes lábakkal;
• kerek feje er?s vastag nyakban folytatódik, testtartása ezáltal büszke, kecses, elegáns.

A fajtaleírásban el?írt testméretek kötelez? érvény?ek, hiányuk esetén bármely más kiváló tulajdonsággal rendelkez? példány sem értékelhet?. Természetesen ez a standardnak csak egy része, nem kívánom itt felsorolni a különböz? testrészek pontos leírását, inkább a hazai galambok fejl?désér?l írnék. Értelemszer?en csak arról az id?szakról tudok biztos képet festeni, ahol már magam is jelen voltam kiállításokon, valamint már tenyésztettem és bíráltam. Ha csak húsz évet megyünk vissza az id?ben, már az is igen jól szemlélteti a fajta hazai fejl?dését.

A fent látható képek 1982-ben készültek és igen szembet?n?, mennyivel hosszabbak; nincs meg a megfelel? kerekségük; nem egyenesek a lábak.

A következ? képeken 1987-ben Tatabányán megrendezett els? nemzetközi King Klub kiállítás gy?ztes galambjainak fényképe látható.

Már itt is tapasztalható javulás, amely a 90-es évekt?l robbanásszer? lett. Ez annak tudható be, hogy a határok felszabadultak így lehet?ség adódott a megszállottabb tenyészt?knek, hogy külföldi kiállításokat látogassanak. Természetesen ennek velejárója volt a jobb tenyészanyag vásárlás lehet?sége, amivel igen sokan éltek. Így kerültek Magyarországra német, olasz, francia, s?t még amerikai galambok is a legjobb állományokból, a kitenyésztésük helyér?l. A min?ség javulásával párhuzamosan a népszer?sége egyre felfelé ívelt és ez a növekedés a mai napig is töretlen. És hogy hol tartunk ma? Ezt érzékeltetik az alábbi fényképek, valamint a nemzetközi megítélés is.

2002-ben például Amerikából (a fajta kitenyésztésének helyér?l) hívtak bírálót a King Klub kiállításon bemutatott galambok min?sítésére, amit közmegelégedésre el is végzett. Egy kötetlen beszélgetés keretében meglepetésének adott hangot, ugyanis véleménye szerint a magyarországi Kingek min?sége semmiben sem marad el az amerikaiaktól, s?t egyes színekben meg is el?zi azokat. Mérhet? a fejl?dés abból is, hogy még a 90-es években magyar tenyészt?k jártak külföldre vérfrissítésért, addig most a külföldiek jönnek Magyarországra galambért, ha javítani akarnak állományukon. ?k is csak elismeréssel beszélnek a nagyfokú fejl?désr?l és kedvenceink min?ségér?l. Mint a fényképek is bizonyítják nem csak udvarias gesztus részükr?l a dicséret, hisz aki el?ször lát Kinget még az is érzékelni tudja a különbséget (ha csak a fent látható képeket veti is össze), azaz a sok-sok magyar kingtenyészt? évekig tartó áldozatos munkájának eredményét. Áldozatos munkát írtam, mivel aki eredményeket szeretne elérni bármilyen területén az életnek, bizony áldozatokat kell hoznia. Remélem a fajta e rövid bemutatásával sikerült felkeltenem az olvasók érdekl?dését és rövidesen köreinkben üdvözölhetjük néhányukat. Higgyék el megéri, hisz annyi örömet tudnak szerezni ezek a nemes kis állatok, ami minden fáradságért kárpótlást nyújt. Ha mégsem kapnak kedvet a tenyésztéshez, csak egy kellemes fél órát tudtam szerezni soraim olvasásával és meg?rzik emlékezetükben e szép galambot MÁR MEGÉRTE!