Bizovac 2012. december
A Horvát King Klub 2012 december 14-16-án rendezte 20-ik jubileumi kiállítását a slavoniai Bicovacon. Augusztusban Mijatov Stipo barátom felhívott telefonon és a tenyésztők nevében felkért, hogy vállaljam el a bírálói munkát. Tudom közhely, amit most írok – előzőekben már én magam, de valamennyi bírálótársaim is többször leírta – örömmel mondtam igent.
Egyrészt, mert valóban megtisztelőnek tartom a felkérést, másrészt igen sok barátom van a horvát tenyésztők között, akiket úgy gondolom, nem kell bemutatni, hisz tagjai és rendszeres kiállítói a Magyar King Klubnak, ahol rendre eredményese szerepelnek.
Miután igent mondtam közölték, hogy a meghívás két személyre szól, azaz örülnének, ha a feleségem is magammal vinném. Ezt ezúton is köszönöm.
Az előzetes jelzések alapján háromszáz galambot vártak a rendezők, ami igen kis eltéréssel realizálódott, ugyanis kettőszáznyolcvan galambot neveztek a tenyésztők.
Két naposra tervezték a kiállítást gondolva arra, ha szombaton nem végeznék, akkor vasárnap délelőtt be tudjuk fejezni a bírálatot. Erre nem volt szükség, mivel folyamatosan cserélték a galambokat, így szombaton egy órára már százkilencven darabot értékeltem, délutánra maradt kilencven és a grand champion kiválasztása. Öt órára készen lett a bírálat, így még a vacsora előtt kiszámolhatták a csapatverseny eredményét is.
Évek óta kijárok megnézni a kiállításukat és felépítettem magamban egy elgondolást a színek tekintetében. Nem kis meglepetésemre az előző években az egyik meghatározó szín, a fekete egyedszáma harmadára csökkent, ugyanígy a vörös kovácsoltaké (domináns vörös) valamint az egyéb színosztály is, ahol a kis egyedszámok miatt a hímeket és a tojókat egy osztályban versenyeztették. Ellenben a bemutatott galambok egyharmadát a kékek tették ki!
Ennek egyenes következménye, hogy a minőséget itt láttam a legjobbnak nem is annyira a tojóknál, hanem inkább a hímeknél. Negyven darab hím volt kiállítva és ezek közül a legjobb tíz egységes, jó testő, igazán szép galamb volt. Kék fiatal tojóból harmincöt egyed került bemutatásra, itt már nagyobb eltérések mutatkoztak, de az élmezőny igazán jó galambokból állt. A kékek után a fehérek létszáma volt a legmagasabb, negyvenhat fiatal és tizennyolc öreg sorakozott a ketrecekben változó minőségben, de a győztes fiatal tojó és az öreg hím szép példányok voltak. A harminchárom fekete (négy csoport) messze elmaradt az előző években bemutatott mennyiségtől, talán ezért volt a minőség is szórtabb, bár az öreg fekete tojó nagyon figurás, jó típusú volt. Összességében a huszonnyolc kovácsolt tőnt a legegységesebbnek, itt mutatkoztak a legkisebb eltérések. Állékonyak, rövidek és a többieknél jobb tollszerkezetőek voltak. Vörösből tizennyolc darab volt kiállítva, összevonva lettek értékelve a fiatalok és az öregek. Tudjuk, ritka kivételektől eltekintve nem áll ott a tenyésztési szintjük, ahol az előbb felsorolt színeké, ezért itt a champion galamb is csak 94 pontot ért el. Igaz, a fiatal győztes hím igen figurás, jó testő példány volt, csak nem vedlett át, ezért kapott alacsonyabb pontot. Babosból mindössze nyolc darab, indigóból tizenhárom, grizliből négy és egyébből tizennyolc darabot állítottak ki változó minőségben. A grizlik között volt egy szép hím valamint az egyebek közé berakott vörös kovácsoltak emelkedtek ki a mezőnyből.
Összesítve tizenkét hím és tizenhárom tojó ért el champion címet, közülük kellett a győzteseket kiválasztani.
A fajtagyőztes tojó Cizmesinkin Mladen kék öreg galambja lett, a fajtagyőztes hím, egyben a Grand Champion Andric Stipa fiatal kovácsolt galambja lett. A csapatverseny első két helyét kék galambjaival Cizmisinkin Mladen szerezte meg, a harmadik helyen pedig Kalamiza Slavko csapata végzett.
Mindent összevetve egy igen jó hangulatú, korrekt rendezvényen vehettem részt, amit egy még jobb hangulatú vacsora és díjátadás követett. A bárány és malacsült elfogyasztása után jobbnál jobb borokat szervíroztak, minek következtében a győztes galamb tulajdonosa a helyi folklór egyesület hangszereit igénybe véve (minden előzetes zenei képzettség nélkül) együttest alakított és fergeteges hangulatot varázsolt a terembe.
Még az est folyamán megköszönték a munkámat és emléktárggyal kedveskedtek. Másnap délelőtt feleségem és én is megköszöntük a mindenre kiterjedő szívélyes vendéglátást, amit ezúton is megismétlek. Köszönöm nektek, hogy galambász múltam újabb szép emlékkel gyarapodott, aminek Ti is részesei vagytok.
Zárszóként még egyszer gratulálok a győzteseknek, eredményekben gazdag, boldog újévet kívánva minden galambász társamnak és természetesen sok kiváló galambot.
